CSODÁLATOS  SZÜLÖVÁROSOM

 "A Várhegytetőnek nevezett előfokról gyönyörű kilátás nyílik.Ott alatt terül el a Nyárád terének azon kiszélesedőkerekded része hol a Kis- és Nagy-Nyárád összefolyásánál Nyárádszereda, e vidék egyetlen városa fekszik.Itt a Nyárádnak tere mégegyszer kiterjeszkedik, miután két részre oszolva kétágu villaként öleli körül a Bekecsnek hatalmas bérceit, és az abból leszögelő elöhegyeket azon terjedelmes háromszögét, melynek végpontja Nyárád-Szeredánál van.Ha a havasnak nagyszerü képleteiről elfordítjuk szemeinket, nyugatra a Nyárád terének a vidéke egész Teremiig feltárul a szemlélő elött, úgy hogy innen annak minden egyes faluját megszámlálhatjuk, sőt tiszta időben a nyugati Kárpátok vonaláig terjedő látkört élvezhetjük"

Ídézet Orbán Balázs " A Székelyföld leírása" c.munkájából.

Nyárádszereda története

A Nyárádmente középső szakaszának a felső része, aza Nyárádszereda és környéke az egykori Marosszékhez tartozott.A maroszéki Nyárádmente a legkedvezőbb környezetű és éghajlatú területe az egész Székelyföldnek.Nyárádszereda őslakói a székelyek, akik teljes szabadsággal rendelkeztek, mentesek voltak a magyar ispánok közigazgatási hatósága alol, nem adóztak a magyar királynak. Később veszítették a jógaikból és a szabad határvédői szerepükből.

 Szereda neve a sreda szóból származik, amely szláv eredetű és vásárt jelent, először 1463.április 28- án emlegették.Az 1567-i Regestrum oppidiumként(városként) említi, 26 bejegyzett kapuval.Marosvásárhely után Szereda volt Marosszék második városa. 1585 - ben Maros Szereda néven az országgyűlésre követe küldött és a városok sorában említik.

A település oppidiumnak neveztetett Báthori Zsigmond 1586. május 4 - én Enyeden kiadott rendeletében.
1589 - ben Bánfi Boldizsár Kapott itt adománylevelet
1602-1603:Básta öszzeíratta a székelyeket, azzal a céllal, hogy Rudolf császárnak felesküdjenek
1605.február 21 - én a magyar nemesség és a székely rendek a templomban megtartott országgyűlésen fejedelemmé kiáltották ki Bocskai Istvánt, aki a hajduk élén vonult be Szeredába.
1606. március 6 - án a szeredai mezőnkatonai szemlét tartottak, ahol göcsi Szabó Péter nemesi tisztségre emelték.
1711 - ben elveszítette a viceszék státuszát.
1713 - ban Szereda lakossága 355 lélekből állt.
1709 - 10 - es pestis járvány végigsepert Marosszék lakosságán, Szeredát és környékét sem kímélte.
1750 - 1830 között sokan elhagyták a szülőfüldet.
1838 - ban a régi, lebontott templom helyére felépitették az újat.
Az 1848 - as forradalom és a magyar szabadságharc kellő hatással volt a falura.
Megnyílt az út a polgárosodás felé, fellendült a kereskedelem.Szereda mégis megmaradt falunak
1863 - ban postaállomást kezdtek üzemeltetni
1865 - ben olvasóegylet alakult.
1868 - ban beindult a községi iskola, amelynek helybeli tanítója volt.
1879 - ben állatvész ütött ki a faluban, rengeteg nagyállat elpusztult.
Az 1800 - as évek végén szűcsök és tímárok költöztek a faluba
1915 - ben megépült a több mint tíz éve megtervezett kisvasút.
1918 - ban véget ért a világháború , majd a trianoni békediktátum értelmében Erdély Románia része lett.
1919 - ben Ecetgyár nyitotta meg kapuit.
1920 - ban tejgyár és bőrüzem nyilt meg.
Az 1921 - es földreformot Szeredában 1936 - ig rekordnak számító idő alatt hajtottak végre.

A város ékessége: a Bocskai - szobor

  Bocskai István erdélyi fejedelem nyárádszeredai szobrának a története:

1605.február 21 - én az erdélyi rendek országgyűlése:
1905 - ben 300.évfordulóját ünnepelte a székelység Bocskai fejedelemmé való választásának:
1923 , hatósági intézkedés:

1605. év  február 21 - éje

1605 február 21 - én az erdélyi rendek részleges országgyűlést tartottak Marosszék második településén, Nyárádszeredában. Részleges volt az országgyűlés, mert a három nemzet (trium nationnum) közül a szászok nem jelentek meg, csak a székely nemzet és a vármegyei nemesség képviselete jött el. Az országgyűlésre minden valószínűség szerint a szeredai gótikus templomban került sor. E gyűlésen a székely és a magyar rendek Bocskai Istvánt, a hajdúk kapitányát kiáltották ki Erdély fejedelmének. Ezt megelőzően, február 10 - én Székelykeresztúron már tartottak egy összejövetelt a székelyek, ahol Bocskai mellett nyilatkoztak. A februári fejedelemmé választás után áprilisban Szászmedgyesen gyűltek egybe a rendek, beleértve a szászokat is, és itt mindhárom nemzet közösen kiáltotta ki erdélyi fejedelemnek Bocskai Istvánt.

1905 - 300.évfordulóján

1905 - ben 300. évfordulóját ünnepelte a székelység Bocskai fejedelemmé való választásának. Ravasz János esperes - lelkészkezdeményezésére egy szobor - bizotság alakult. Ravasz László püspök és közíró testvére semmiben sem maradt el testvérétől. Egy csodálatos Bocskai-szobrot álmodott meg a fejedelemmé választás színhelyén. Általános gyűjtést szerveztek ennek érdekében az egész székelyföldön és a vármegye területén is. Az eredmény: négyezer arany korona.A bizotság hosszu keresés után megtalálta Horváth Géza marosvásárhelyi szobrászművészt, akit felkért egy mellszobor elkészítésére.A huszadik évét alig betöltő szobrásznakmég nem volt műterme, de a felkérést elfogadta.A Strobl testvérek műtermében dolgozott és a szobrot 1906 - ra elkészitette. A szobor talapzatán nem csak az 1605 - ös fejedelem választást rögzitették, hanem a szabadságharc eredményes befejezését jelző 1606 - os bécsi béke jubileumát is. A kálvinista Bocskainak egy másik, a bécsi béke időpontjával megjelőlt szobra Genfben található a Reformáció Emlékműve szoborcsoportban. A nyárádszeredai Bocskai szobrot 1906. júniusában óriási ünnepség keretében avatták fel. Rendenként vonultak fel a székely székek, eljöttek a hajdú városok küldöttségei, képviseltették magukat a kassaiak (Kassán volt a székhelye a bihari főúr Bocskainak). A szoboravatáson részt vettek az országos és a vármegyei előljárok. Felszóllalásában a szeredai református egyház gondnoka azt javasolta, hogy a szobrot kerítsék be vaskerítéssel, mert az állatok megsérthetik. Rögtön közadakozás lett és nemsokára elkészítették a vaskerítést.